Kaamoloké Angunlo (From Darknéss to light)
Ngoluké Country si yénamém yékíla yéna aku country ko. Kénna paana rupé akupé yéné bojéko kato. Buluké akonlok kumnamé siképé potung:
“Asathoma Satgamaya”
“Thamasoma Jyothirgamaya”
“Mrithyorma Amrithamgamaya”
Si Ngoluké sanskrit aku agomé,
“Aromalokké Arolo ngom gíboyika”
“Kaamolokké Angunlo ngom gíboyika”
“Sikolokké Turkolo ngom gíboyika.”
Édítna aroruuna (meaning kana) kumnamko si. Atí takamé duuyar pémangko tani among gooraso ngolu dudung. Tani amoso duuyar péna atí kamang. Tani amoso ngolu atíkoté duuyar bomlamang. Dékédé ngolum mépak mangké bulum ngolu mépak yéku.. Amoso turla taniké yénam si anyodung. Démílo yépénamlo kapé iyén? Turpala sirongém atírung kaimapé iyénía? Yéyin pékodé kapé pak idun? Tanié kapéila sipé (death) aikan? Ingkínam agom kídí sok légapé ngolu poyan sunam matadung. Séko sikésim poyan subilayén? Ngolum lubo ibonako kayén?. É, siképé ponako kadung, “Ngomin Turnamé.” Bí JISU KRISTO. Jisu bímin Téyong among (héavén) légang émlang Doorum lísam (héll) léngangém jonnampé pobitoné. Sirongém duuyarna among annyiko kadung dém Bí bérokrupé pobito. Akondé Téyong amongé (heaven), dé aséngko amongé, délokké akondé Doorum lísam(hell) amongé, dé adír díryarko amongé, so ami kídíé ingeey namém paadung. Jisu Kristo bí tani gídangém duuyarna aro atíém léngkanto.
Kumnam akondé idung, “Kammolokké Angunlo ngom gíboyika.” Ngolu kaamolo dung; aapíé kaamolo dung; aid aapíé kaamolo dung. Ngolu aro émlang turyar namém kenma bérokpé dudung. Ngolu shédí aromé kenmang! Bíkké bédangém, Bíkké míisangém délokké ngoluké amílké kaapa manam takamém kenmang. Ngolu takamé kaamolo turyarna atíiém bojépé madung. Ngolu Jisu kélok paabém maab kosupala Téyong amolo gílíng dungku, idokom ngolu énpéko bédang kenmang, légadé idung kanamé atí takamé kaamué délokké míipet péko kaimang. Ngolu arolokké gípék léndung. Séko méruém rukanla ngolum Bédangém énboyén?.” Jisu Bí ngolum kaamo lokké Angunlo gílík lané.
Akon kumnamé siképé poyindung, “ngom sinam lokké turnamlo gílík yika.” Sinamé ngolum ruutum bomdung; déké ékéna dormolai délokké déké ékéna opínlai ami takamém sinamé ngolum rutum bomdung. Si mirém opan kangu sumapé, kenna kenmang kaapan sumapé, roja rutum luunébané ingusumapé, réyiina alaklok takamém gakbomdung. Aropaklok pomílo sinamdé, tani gíidasok gílénnam pétommang, idola shédí kélokké agínpé gípék lénla délokké Doorum liosamlo aanam démin. Turnam émnamdé, yéyarnam, Téyong amonglo duulík kunam. Sikolokké turkolo gíboyika émnam dé,Doorum lísam lokké Téyong amolo gíboyika émnamé. Adín amíl lok sinamdé sokké turyarko among konlo aalíknamé: dé Téyong among mangké Doorumlísam amongé. Démílo sékoi ngolum, ‘Turyarko amolo’ gílík lanadé? Amiko kadung, bí arué, anguné, délokké Turnamé. Bímin Rutum jisu kristo, bí poto, ‘Ngomin Arué’ ‘Ngomin Anguné’ délokké ‘ Ngomin Turnamé’. É simin kumnamém aropakpé poyan sunamé.
Kapé kísha jisu bí Arué, anguné délokké turnamé émsukané? Bí poladung, kapéila bí shédíé, ami takamém among asiém délokké doonyi angunném pílénné. Idakkom bíkké kaanampé ami takaamé arolokké,yéji namlokké, ayoon lokké délokké bíkké lokké gípék lénkai. Angu angu bédanglok bulum bí luyil kíto délokké bíkké miinamém pokandopé kaaluna miri kídíém mégoolíkto. Mélam yalumpé bí amoso téyong amonglok píito délokké ‘tani’ kíshapé olén kosuto idola paab kamapé bébínpé yéto.
Pílénna bí édílo tani kísapé itodí, délo bím ‘JISU’ émto,dépé émnamdé ‘paabém maab bina’. Bím asia amoso oto. Tani among sokké uadanlok aina atíé bojéko ainé aadung, sanggo danlok botté yalumna amané,among sok gérnamé píidung. Idakkom jisu bí asia ami pétomém ayato émnam kamang. Among sokké botté botténa continént lok amiém ayato. ‘bí tani amongém ayato émla Baiblé é podung. Bí siirépto délokké 33 dítag lopé tani amípé yéto. Siképé yéduém ami kídíé kapé yépé aidodí délokké tani gíidaso Bíkké aabomnam légagém pobito. Ami kídíém luyil dula buluké míiyi mísang aapíém kaato. Bí bulum turnam ké arang atíém pobito.
Bí léko siang asi sinungé éétét dokupé lutumto. Bí ukum bila ukkínamé pésorunam kinam été aitoku tíd kina kídíém déémo toku, tumné péngong kaku. Bí migmaném kaado kupé ito, agom pomaném podokupé itoku délokké rubeném taddo kupé itoku. Bí sila dooném gérép motoku. Sim atí takam sim bíkké igadé Bí Shédíé émnam dém amiém léngkanpé miito. Bímin pílénné délokké Bí sinam kélang kaamoké pawarém bomdung. Idakkom bíkké tani among so aabom namé dé pétom mang. Bíkké aabom namdé ami takaam légapé sibidopé émnamdé. No arí anyopé míiyépé kapila tani among sok ami takamké légapé létéllok buluké paab légapé sigépé lagikai.
Bí dééna kuai, Bíkkíng sékoté paab kangkét mang. Ukil rutumé téng takamém kaayin géyéla Jisukíng imém ajéng paamato. Bíkké sigé namdé nokké pélang ngokképé Bím ingeynamé. Si takam légapé agiém binyok sunamé. Délo anguyang kamang. Takamé paab ila shédíké angun ralnamlo píiramkai. Ngolu takamé doorum lísamlo gíbangkai. Ngolukélok sékoté paab imana kamang. Idakkom ngoluké paab imém légapé bím ireyto. Ngoluké yeponam légapé ingey é bíkkíng dungkai, délokké bím démngey kolok ngolum ipítoku. Bí agílo ngoluké paapénam ingeeyém gébíla sigékai. Ngolu ‘jamindari é,Bíkké lalénkunamé. Jisu kristoké kékonlo sékokom tani among tabungém ayana délokké takam légapé agíé agíké yénamém binyok suna yéruk dooyinglokom paamang.
Bí sito,sipala sikoloké géréptoku. Bí sinam lokké gérép toku délokké siyi kumayé. Bí adín amílrupé téyong among (Heaven) sangkaku. Bíkkíng luyilsuna kídíé, téyong among saadak kupé bím kaato. Bulu bím kumsuto délokké ingkolo gítodí bíkké amínlok paabém maab kunam”tatpona dooying” ém pogooto. Bíkké aalat dokulopé tani gíidaso sim pogooyé. Yéyin longélo bí bisar kakupé émla lékoda amoso aadakku, dé anín dubong. Supak no nokké paabém bursu langkula bíkkíng míngké sukumílo no paabém maab namém paayé. Rutum Jisu Kristokíng míngké sulangka délo turnamém paayé.
Si ngiitom si aropé torík suba naméké, dépé émnamdé Kristo Jisu bí tani amoso paabna kídíém mosing kakupé émla aato.
Nokké paablok míilat sulang kuka délokké Ruutum Jisu Kristomé míngké sulangka.
India Every Home Crusade Régional Office
9 – 2 – 763 St. Francis Street
Seconderabad – 500 025
Andhra Pradesh
Rumkíng ke kitab kídar si Adi agom lok tuplen kuname.
